FILMDOKI

A köd (1980)

2017. december 10. - Filmdoki

John Carpenter a '70-es évek végére bebizonyította, hogy bizony érdemes odafigyelni, ha filmet rendez, ugyanis hiába dolgozott kis költségvetéssel, stílusával sikerült az ebből adódó hátrányok egy részét feledtetni. Az évtizedet az 1978-as Halloweenal zárta, mely mind a mai napig kiemelkedő helyet foglal el a horror, azon belül pedig a slasher műfajában, olyannyira, hogy a következő évtizedben sokan nyúltak ehhez a darabhoz, mint ihletforráshoz. Nem mellesleg az alig 300.000 dollárból készült film mintegy 70 millió dollárt hozott a konyhára, így a legjövedelmezőbb független filmmé avanzsálta magát. Nem meglepő, hogy sokan tűkön ülve várták, hogy mivel fog legközelebb előállni a rendező úr, aki az új évtizedet aztán újfent egy horrorral nyitotta meg, mely a Halloween nyomvonalán haladva ígér borzongást a nézők számára. Ez a film pedig nem más, mint A köd.

poszter_4.jpg

Tovább

Elpusztíthatatlanok (1988)

Nemrégiben volt az oly nagy dobra vert Black Friday, mely során az emberek képesek egymást agyontaposni, hogy 50% kedvezménnyel jussanak hozzá egy tévéhez, villanyborotvához vagy esetleg valamiféle kacathoz, amit lehet, hogy aztán két hét múlva nem is fognak többet használni. De megvesszük, mert belénk táplálják tudat alatt, hogy kell, szükségünk van rá, mellé most olcsó is. Vásárolj, mert attól boldogabb leszel. Ennyit megengedhetsz magadnak... És ne mondja senki, hogy rá sose volt semmi ilyen hatással, mert én is bevallom, hogy bizony vettem már meg - most maradjunk a filmes témánál - DVD-t úgy, hogy le volt értékelve, pedig nem láttam korábban a filmet, de olcsó volt, így nem hagyhattam ott. És bizony ez van, társadalmunknak már lételeme a nagymértékű fogyasztás.
De itt nem csak az elektronikai cikkekre és élelmiszerekre kell gondolni. Ott van a média is. Mondhatni a nap 24 órájában folyamatosan új információkkal bombáznak minket, szinte már szelektálni se tudjuk, hogy az adott hírből mennyi igaz, mert épphogy meghalljuk, hogy felrobbantottak valamit, a következő pillanatban már azt az információt kapja az agyunk, hogy kiraboltak egy bankot. De ugye ott vannak még a drága jó televíziós műsorok, melyekkel gyönyörűen lehet buta embereket felnevelni. Mert ugye milyen szórakoztató, hogy VV Alekosz nem esett ki, mert nagyobb tapló, mint VV akárki. Dobok is rá egy SMS-t jövő héten. Elszomorító a helyzet, sokakat pedig ezek a dolgok álomba ringatnak és egy teljesen más világot látnak. Ezt társadalmi jelenséget mutatja be John Carpenter 1988-as Elpusztíthatatlanok című filmje.

they_live_xlg.jpg

Tovább

Helyzetjelentés

Sziasztok!

Lassan egy hónapja nem jelentkeztem se videóval, sem cikkel, ami elég gáz. Azonban egyetemi hallgatóként a tanulmányokra is összpontosítanom kell, így az utóbbi pár hétben emiatt nem tudtam annyit foglalkozni a bloggal. Szabadidőmben pedig inkább szimplán filmet néztem, illetve egy másik hobbimnak, a rajzolásnak szenteltem ama időmet. Ötleteim persze vannak a videózáshoz, sőt, ha minden jól megy a mai nap folyamán kikerül egy írásos kritika is.
Megértéseteket köszönöm!

Filmdoki bemutatja: Gyerekjáték (Halloweeni különkiadás)

Sziasztok!

Mindenszentek/halottak napja/Halloween alkalmából készítettem egy különkiadást, melynek keretén belül a '80-as évek egyik mára már klasszikussá vált horrorját, a Gyerekjátékot mutatom be. Gyerekkoromból kimaradt a film, ellenben Chuckyról láttam egy képet akkor és az is elég volt, hogy féljek tőle. Később aztán megnéztem a filmet, melyről a videóban hallhatjátok véleményem. 

Jó szórakozást!

Törjön ki a frász! (1996)

Peter Jackson A Gyűrűk Ura trilógiával örökre beírta magát a filmtörténelembe, hiszen a Tolkien művéből készült három filmjével olyan grandiózus moziélményt készített, melyre csak kevesen képesek. Az új-zélandi rendező azonban kasszarobbantó szériája előtt a horror műfaján belül tevékenykedett leginkább (Ízlésficam, Hullajó!). Mennyei teremtmények című drámája után kapta meg a felkérést Robert Zemeckistől, hogy rendezze meg a Törjön ki a frász! című horror-komédiát.
Jackson mindenképp mérföldkőnek tartja eme munkáját, ámbár nem azért mert akkora sikert aratott volna vele, sokkal inkább azért, mert ez volt az egyik első lépés, mely elvezetett a Középfölde-trilógia megalkotásához. A Weta Digital számára pedig remek lehetőség volt, hogy kipróbálhassák a komolyabb vizuális effektusokat. Mindemellett Jacksonnak azért is fontos munkája a Törjön ki a frász!, mert ez vezette őt át az új-zélandi független filmek világából a hollywoodi nagy költségvetésű mozikéba.

poszter_3.jpg

Tovább

A fehér zombi (1932)

A filmekből ismert zombi fogalmát nem hiszem, hogy túlzottan sokat kellene magyaráznom, azonban, ha esetleg valaki mégsem tudná, hogy mik is ezek a lények, azoknak álljon itt egy gyorstalpaló: A zombik élőhalottak, akik valamilyen úton-módon visszatértek a halálból, hogy aztán vánszorogva - vagy ahogy a modern zombik teszik, futva - áldozatuk nyomába eredjenek, hogy csillapíthatatlan éhségüket hússal, vagy éppen aggyal csillapítsák. Elpusztításukra pedig a leghatásosabb megoldás, ha módszeresen megsemmisíti az ember a fejüket, ezzel együtt az agyukat, így drágalátos élőholtjaink jó eséllyel elpusztulnak. E fogalmat tökéletesen reprezentálják a nemrégiben elhunyt George A. Romero filmjeiben megjelenő zombik, sőt, egyenesen tőle szokás a modernkori élőhalottakat felvonultató filmeket számítani. Akik viszont jártasak a zombi témában, illetve a horrorfilmek történetében, azoknak nem hiszem, hogy sok újat mondok azzal; nem Romero filmjei voltak az elsők, melyek szerepeltették ezeket a rémségeket. Az első egész estés zombifilmként ugyanis Victor Halperin 1932-es, A fehér zombi című alkotását szokás számon tartani.

poszter_2.jpg

Tovább

Filmdoki moziban: Szárnyas fejvadász 2049 (Spoilermentes)

Új szegmenst indítok útjára, melynek keretein belül az aktuális mozis élményeimről lesz szó. Az első Filmdoki mozi videóban a Szárnyas fejvadász 2049 kerül terítékre, mely igen pozitív kritikai visszhanggal bír. Egy kedves ismerősömmel, Nagareboshi_GIN-el együtt néztem meg a filmet, majd utána beszélgettünk róla egy "keveset". A videó semmiféle spoilert nem tartalmaz, ugyanis az élményeteket nem akartuk elrontani!

Ki nevel a végén? (2003)

Adam Sandler az utóbbi években épp elég okot adott arra, hogy azt kívánjuk: Hagyja abba végre a filmezést! Újabb munkáit igyekszek is messzire elkerülni, mivel az agysejtjeimre még azért szükségem van. A Nagyfiúk nevű borzadályból elég volt körülbelül fél óra, a Jack és Jill című szörnyszülött pár perce pedig már tényleg nyomós ok volt, hogy megtartsam a tisztes távolságot. Persze lehetséges, hogy Sandler is kezdi belátni, hogy az a fajta humor amit képvisel nem nevezhető túl minőséginek - de sokaknak mégis bejön -, így a legutóbbi filmjében, a  The Meyerowitz Storiesban nyújtott alakításáról a kritikusok is elismerően nyilatkoztak. Én nagyon remélem, hogy ezek után megmutatja, hogy képes értékelhető és nem mellesleg filmnek nevezhető alkotásokat is elvállalni.
Bár az is igaz, hogy korábban ilyenekben is szerepelt. Kissrácként kifejezetten szerettem tőle az Apafejt, a Sátánkát, de még a Vizes nyolcason - ami mondjuk szintén az alpári poénokat képviselte, így az újranézés esélye jó eséllyel ki van zárva - is jókat derültem. Kicsit későbbi munkáiból pedig az Esti meséket és a Távkapcsot tudnám kiemelni, mivel egyfajta nívót még azok is képviseltek, főleg utóbbi.

anger_management.jpg

Tovább